Egyéb kérdések (27)
A webinar anyaga az alábbi linken érhető el 2021. 02. 15-től: http://medukator.eu/aloldal/haosz-webinar-20210215/
A kollegiális praxisközösség felvételi kérelmének kitöltésekor kérjük, adja meg az egészségügyi szolgáltató és az orvos email címét, amelyen a továbbiakban tájékoztatást nyújtunk.
A konzorcium tagjai a bértámogatást – úgy, mint a jelenlegi finanszírozást – közvetlenül kapják meg.
Konzorcium esetén a praxisok cseréje a konzorcium alapító okiratának (konzorciumi együttműködési megállapodás) módosításával valósítható meg. A kilépő praxis természetesen tovább működhet egyéni praxisként. A praxisjog sértetlen marad.
A praxisjog, mint vagyoni értékű jog megszerzésére vonatkozóan pályázat nem kerül kiírásra a praxisközösségről szóló rendeletben szereplő pályázati konstrukciókban. A praxisjogot a praxisközösségbe való belépés vagy a praxisközösségek számára kiírt pályázatokon való elindulás egyáltalán nem érinti. A későbbi pályázatokon elnyert forrásokból történt eszközök megtartása nem az egyes tagok, hanem a konzorcium kötelezettsége, ilyen értelemben a konzorciumi működést a megadott ideig érdemes fenntartani, de annak tagjai kicserélődhetnek.
Ezt a lehetőséget a jogszabály nem korlátozza. A konzorcium együttműködési megállapodásának módosításával lehetséges, amelyet jelezni kell a finanszírozónak és a praxiskezelőnek.
Nem. Az ügyeletben történő személyes részvételi kötelezettséget jelenleg az önkormányzattal kötött feladat-ellátási szerződés tartalmazza az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2/B. § (1) bekezdésének e) pontja szerint. Az ügyeleti rend az adott terület páciensei számára elérhető ügyeleti ellátásban résztvevő szolgálatok és azok ügyeleti idejének mátrixa, amelyet a kollegiális szakmai vezetők segítségével területi szinten kell összeállítani és megküldeni a praxiskezelőnek.
Ebben az esetben az önkormányzat (az Eszjtv. szerint foglalkoztatott egészségügyi dolgozók után) más jogszabály szerinti forrásból kap plusz finanszírozást. A praxisközösségbe az önkormányzatok által működtetett praxisok is beléphetnek, ha egyébként a praxisközösségekről szóló kormányrendelet hatálya alatt állnak, de bértámogatás nem e rendelet szerint és nem ezzel a feltétellel jár.
A praxisközösségről szóló rendelet ezt a kérdést nem érinti. Az ügyeletben történő személyes részvételi kötelezettséget jelenleg az önkormányzattal kötött feladat-ellátási szerződés tartalmazza az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2/B. § (1) bekezdésének e) pontja szerint.
A praxisközösségről szóló szabályozás nem érinti a folyamatos egészségügyi ellátás érdekében biztosítandó ügyeleti ellátást. Az ügyeletben történő személyes részvételi kötelezettséget jelenleg az önkormányzattal kötött feladat-ellátási szerződés tartalmazza az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2/B. § (1) bekezdésének e) pontja szerint.
A háziorvosi, házi gyermekorvosi feladatok rendelési időn kívüli ellátására ügyeletet kell szervezni. Az ügyeleti rend az adott terület páciensei számára elérhető jelenlegi ügyeleti ellátásban résztvevő szolgálatok és azok ügyeleti idejének mátrixa, amelyet a kollegiális szakmai vezetők segítségével területi szinten kell összeállítani és megküldeni a praxiskezelőnek.
A háziorvos munkaideje napi 8 óra, a rendelési ideje ennél kevesebb. A fennmaradó időben és a prevenciós rendelésen programozható, tervezhető ellátásokat nyújt az őt megválasztó betegek számára. Ebben az időben célszerű volna elérni, hogy a nem halasztható, akut problémák miatt ne zavarják meg az előre eltervezett ellátást, hanem mindig legyen egy másik háziorvos aki eközben helytáll az akut ellátásban. Tehát a háziorvosok egymással összehangolt rendelési idővel ilyen esetekben helyettesítik egymást, hogy a prevenciós tevékenység zavartalanul működhessen. Ezt a cél szolgálja a helyettesítési rend, amelyet a kollegiális szakmai vezetők segítségével területi szinten kell összeállítani és megküldeni a praxiskezelőnek.
Amennyiben a prevenciós tevékenységre szánt idejében a háziorvosi praxis akut betegellátása jelenleg is biztosított, akkor nem kell változtatni, ellenkező esetben a rendelések szakmai tartalmát (akut vagy tervezett ellátások) össze kell hangolni.
A jelenlegi formában továbbra is helyettesíthetik egymást. Ilyen jó szakmai kapcsolat esetén azonban az Ön számára is javasoljuk, hogy fontolja meg a konzorciumi formához való csatlakozás lehetőségét.
Igen, továbbra is helyettesítheti másik járás háziorvosa, függetlenül bármelyikük praxisközösségi tagságától. A háziorvos munkaideje 8 óra, a rendelési ideje ennél kevesebb. A fennmaradó időben programozható, tervezhető ellátásokat nyújt az őt választó betegek számára. Ebben az időben célszerű volna elérni, hogy a nem halasztható, akut problémák miatt ne zavarják meg az ellátást, hanem legyen egy másik háziorvos – célszerűen a praxisközösségből – aki helytáll ebben az időben is.
A helyettesnek nem kell ugyanahhoz a praxisközösséghez tartoznia, sőt a helyettesnek saját praxissal sem kell feltétlenül rendelkeznie. A praxisközösség saját döntése szerint közösen is foglalkoztathat egy további orvost e célból.
A rendelet alapján szolgálatonként egy heti 40 órában foglalkoztatott háziorvos után hívható le a támogatás.
A kormányrendeletben foglalt szabályok területileg semlegesek, a bértámogatás független a környezettől, a szociális körülményektől. A megjelent rendeletben szereplő támogatást a praxisközösségre vonatkozó vállalások és az orvos gyakorlati ideje befolyásolhatja. A megalakuló praxisközösségek számára várhatóan kiírásra kerülő pályázatok során azonban mód nyílhat a hátrányos helyzetű területeken dolgozó háziorvosi szolgálatok kompenzálására.
A további szakvizsgák alkalmazhatóságára vonatkozó jogszabály-módosítási javaslat várhatóan még ebben az évben elkészül, ez fogja tartalmazni a finanszírozásra és az ellátási szabályokra vonatkozó rendelkezéseket.
Szakmai álláspontunk szerint a szakmai igényesség elvárható az emelt támogatás feltételeként. Aki többletet vállal a szakma területén, az juthat többletforrásokhoz. Köszönjük az észrevételt, ezt a kérdést a döntéshozó figyelmébe fogjuk ajánlani.
A pályázati lehetőségek várhatóan hamarosan megjelennek, a praxisközösségek létrehozásának fontos célja, hogy ezeken a pályázatokon a praxisközösségek a közös (csak a közös) feladataikhoz további többletforrásra tudjanak jelentkezni. A korábbi pályázatokon való részvétel nem feltétele a “szoros” praxisközösség kialakításának.
Az alkalmazandó módszertanokat és protokollokat a praxiskezelő teszi közzé a praxisközösségek számára, az elkészítésében az egészségügyi alapellátás területén működő szakmai tagozatok, az erre a célra létrehozott szakmai munkacsoportok és szakmai szervezetek vesznek részt.
A praxisközösség horizontális együttműködést feltételez az alapellátásban működő háziorvosi praxisok között és egyáltalán nem érinti a szakellátási tevékenységet és a további jogviszonyokat. Arra nézve más szabályok a irányadóak. A háziorvosi tevékenység személyes végzésének végzésének feltételei önmagában a konzorciumi szerződés megkötésétől nem változnak meg. A szakrendelővel létrejött jogviszonyának esetleges változása esetén legfeljebb a szakrendelő oldaláról merülhetnek fel kérdések.
Ilyen rendelkezést a rendelet nem tartalmaz, az értesülés teljességgel megalapozatlan.
A bértámogatás nem érinti a finanszírozás bértámogatáson kívüli elemeit, így a rezsitámogatást sem. A rezsitámogatás változatlan mértékben megmarad.
A pályázatok várhatóan a “szoros” praxisközösségek számára kerülnek meghirdetésre és közösen alkalmazható újabb szakemberek foglalkoztatásának, illetve közösen használt eszközök beszerzésének költségeire fordítható majd a magasabb színvonalú egészségügyi alapellátás biztosítása érdekében.
A praxisközösség megalakulásának nem feltétele további szakember foglalkoztatása, erre kötelezően vállalást sem kell tenni, de a praxisközösség később elnyert támogatása esetén ez lehetővé válhat.
Határidők (2)
Igen, a jelentkezés folyamatosan lehetséges. A 2021. február 28-i határidő csupán azért fontos, mert az eddig az időpontig feladott nyilatkozatok, illetve felvételi kérelmek esetén az emelt háziorvosi bértámogatás 2021 januárig visszamenőlegesen jár.
Igen, lehetséges. Ebben az esetben a teljes szakdolgozói bértámogatás és a háziorvosi bértámogatás első oszlopának megfelelő havi összeg illeti meg a szolgálatot. Későbbi csatlakozás esetén később jár a magasabb összegű oszlopok szerinti bértámogatás. 2021. február 28-ig csak azoknak kell nyilatkozniuk, akik 2021 januárig visszamenőlegesen emelt összegű orvosi bértámogatást kívánnak igénybe venni. A kollegiális praxisközösségek a rendelet erejénél fogva jönnek létre, amelybe 2021. február 28-ig benyújtott hiánytalan felvételi kérelem esetén a jelentkezők felvételre kerülnek és nekik a háziorvosi bértámogatási táblázat középső oszlopa szerinti támogatás jár januárig visszamenőleg. A kollegiális praxisközösségbe történő felvételt követően van mód valamely “szoros” praxisközösség megalakításában is részt venni. A praxisközösségekről szóló rendelet 2. § (3) bekezdése szerint ilyen praxisközösségek a kollegiális praxisközösségen belül, tehát az oda felvételt nyert praxisok részvételével hozhatóak létre. A kollegiális praxisközösség tagjaiból létrejött praxisközösségek nyilvántartásba vételét már nem az egyéni praxisok, hanem a létrejött új “szoros” praxisközösség kérelmezheti majd. Az ilyen praxisközösség nyilvántartásba vétele után az orvosi bértámogatási táblázat jobb oldali oszlopa szerinti bértámogatás jár a “szoros” praxisközösség minden tagjának.
Praxisközösségek formái (13)
Igen, a jogszabályi feltételeknek megfelelőség esetén van. A szorosabb szakmai együttműködés első lépése a területi kollegiális szakmai vezető illetékességi területén vállalt (laza) praxisközösséghez történő csatlakozás. Akik szorosabb szakmai együttműködés érdekében a tevékenységüket egyesült praxisközösség, integrált praxisközösség vagy praxisközösségi konzorcium formájában kívánják végezni, azok szabadon döntenek ennek formájáról. A jogszabály nem zárja ki, hogy a praxisközösségek az egyik formából egy másik formában folytassák az együttműködésüket. Ennélfogva lehetőség van arra is, hogy pl. egy rövidebb idő alatt létrehozható konzorciumi együttműködéssel indulva, később egy másik, de továbbra is szoros együttműködést jelentő praxisközösségben dolgozzanak tovább. Arra is van lehetőség, hogy egy kollegiális praxisközösségbe egyénileg jelentkező praxis később társakra lelve “szoros” praxisközösséget alakítson, vagy azt felbontva ismét csak a “laza” együttműködésben vegyen részt.
Igen. A kollegiális praxisközösségekbe mindenki egyedileg jelentkezik, – azok is, akik “szoros” praxisközösséget kívánnak alakítani, – ezért lényegesen nagyobb létszámú szerveződést jelent, mint egy gazdaságilag is együttműködő “szoros” praxisközösség.
Igen, a területi alapon létrejött praxisközösséghez felvételi kérelemmel tudnak egyedileg csatlakozni. A kollegiális praxisközösség „laza” együttműködési formáját a szakmák szerinti kollegiális vezetők fogják össze.
A kollegiális “laza” praxisközösség területi elven szerveződik, ennélfogva a területen működő valamennyi praxis csatlakozhat, azonban a kollegiális praxisközösség „laza” együttműködési formájában részvevő tagokat a szakmák szerinti kollegiális vezetők fogják össze. Szoros praxisközösséget (pl. konzorciumot) viszont létre lehet hozni CSAK házi gyermekorvosokból.
A rendeletben előírt minimum létszámtól a Praxiskezelőnek nincs lehetősége eltekinteni, de ötödikként pl. felnőtt háziorvos is csatlakozhat a szorosabb praxisközösséghez.
A “szoros” praxisközösség praxisai állhatnak csak felnőtt háziorvosi, csak vegyes háziorvosi vagy csak házi gyermekorvosi praxisokból, vagy lehetnek vegyes összetételűek is.
A legszorosabb praxisközösségi forma (egyesült, integrált praxisközösség és praxisközösségi konzorcium esete) sem jelenti a praxisjogról való lemondást. A praxisjog intézményét a rendelet nem érinti, a praxisjoga minden orvosnak megmarad.
Igen, természetesen van mód a változtatásokra, de a kapcsolódó dokumentáció megfelelőképpen módosítandó és benyújtandó a praxiskezelőhöz.
Igen, a jogszabály ezt nem korlátozza, de természetesen a hozzá kapcsolódó dokumentáció megfelelőképpen módosítandó és benyújtandó a praxiskezelőhöz.
A konzorciumot egy polgári jogi szerződés (konzorciumi együttműködési megállapodás) alapítja meg, amelyben a felek a rendelet szerinti praxisközösségi konzorcium létrehozása érdekében megállapodnak a közös feladatok végrehajtása érdekében a közös működés feltételeiről, egy konzorciumvezető kijelöléséről és igény esetén annak díjazásáról. A konzorciumvezető a praxisközösség közös feladatainak finanszírozása vagy támogatása érdekében képviseleti joggal eljárhat és harmadik féllel szerződést köthet, amennyiben erre a tagok felhatalmazzák. Hamarosan elérhetővé teszünk egy konzorciumi megállapodás mintát a következő oldalon: oali.aeek.hu/praxiskozosseg/ A további “szoros” praxisközösségi formák esetében új gazdálkodó szervezet alapítására kerül sor, ezért célszerű ügyvédet bevonni.
Praxisközösségi ügyintézés – belépés - működés (29)
A praxisközösségek kialakításának jogi kereteit a 2021. február 9-én megjelent 53/2021 Korm. rendelet tartalmazza, az említett határozat korábban teljesült.
Igen, a kollegiális praxisközösség esetében a praxisokat működtető szolgáltatók nem szerződnek, társulnak vagy egyesülnek egymással, a vállalkozások önállóak maradnak, de szakmailag együttműködnek.
A kollegiális praxisközösségek a rendelet erejénél fogva 2021. február 15-én létrejöttek. A szolgálatok egyenként és önállóan felvételi kérelmet nyújthatnak be. A kollegiális praxisközösség esetében nem kell megadni az együttműködni szándékozó szolgálatokat.
A szükséges információt és dokumentációt a https://oali.aeek.hu/praxiskozosseg linken érheti el. Az elektronikusan kitöltött, majd kinyomtatott dokumentumot (Nyilatkozat – praxisközösségi felvételi kérelem) aláírás után postai úton szíveskedjen megküldeni a Praxiskezelő címére 2021. február 28-ig: Országos Kórházi Főigazgatóság, 1125 Budapest, Diós árok 3. A borítékra írja rá: PRAXISKÖZÖSSÉG.
A szükséges információt és dokumentációt a https://oali.aeek.hu/praxiskozosseg linken érheti el. Az elektronikusan kitöltött, majd kinyomtatott dokumentumot (Nyilatkozat – praxisközösségi felvételi kérelem) aláírás után postai úton szíveskedjen megküldeni a Praxiskezelő címére: Országos Kórházi Főigazgatóság, 1125 Budapest, Diós árok 3. A borítékra írja rá: PRAXISKÖZÖSSÉG.
Azoknak, akik a területi kollegiális szakmai vezető illetékességi területén vállalják a (laza) kollegiális praxisközösséghez történő csatlakozást, azoknak felvételi kérelmet kell benyújtaniuk. Javasoljuk, hogy ezt már 2021. február 28-ig tegyék meg. Akik szorosabb együttműködés keretében tevékenységüket egyesült praxisközösség, integrált praxisközösség vagy praxisközösségi konzorcium formájában kívánják végezni, azoknak először a fentiek szerinti kollegiális praxisközösségbe be kell lépniük, mivel “szoros” praxisközösség a praxisközösségekről szóló 53/2021. (II.9.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése szerint csak a kollegiális praxisközösségen belül hozható létre. Az erre vonatkozó pályázati felhívás hamarosan megjelenik. A kollegiális praxisközösségbe felvételt nyert praxisok részvételével megalakítható a kiválasztott forma. Az alapítás után nyilvántartásba vételi kérelmet kell benyújtani az alapító dokumentáció, a további vállalásokról szóló nyilatkozat, a nyilvántartásba vételi kérelem és a pályázati felhívás szerinti dokumentáció csatolásával. Hiánytalan dokumentáció esetén a praxiskezelő a praxisközösséget nyilvántartásba veszi. A praxisközösség erre jogosult tagjai ezt követően az orvosi bértábla legmagasabb összegű – jobb oldali oszlopa szerinti – bértámogatásban részesülnek.
A kollegiális praxisközösség területi elven a kormányrendelet erejénél fogva automatikusan jön létre, azt külön nem kell létrehozni, egyénileg lehet csatlakozni hozzá. A szorosabb értelemben vett, minimum öt körzetre kiterjedő praxisközösségek ezen belül és egy járáson belül jöhetnek létre. Azok létrehozása az együttműködni szándékozó háziorvosok együttes aktivitását igényli a jogszabályi előírásainak megfelelő formákban. A nyugdíjasság nem akadálya a praxisközösségnek, hiszen nem az orvos, hanem az egészségügyi szolgáltató csatlakozik a közösséghez.
Az integrált praxisközösségnek a megalakuláskor nem kell feladat-ellátási szerződéssel vagy finanszírozási szerződéssel rendelkeznie, de egészségügyi szolgáltatónak kell minősülnie. Ebben a formában a jelenlegi háziorvosi feladatokat továbbra is a jelenlegi szolgáltatók látják el, azonban később a praxisközösségi feladatok ellátására maga a praxisközösség szerződik.
A jelenlegi bértámogatást a rendelet szerint csak bérjellegű kifizetésre lehet használni. Az új egészségügyi szolgáltató létrehozásának és igény szerinti díjazások bevezetésének költségeiről az alapító felek állapodhatnak meg. Amennyiben egy jelenlegi szolgáltató nemcsak konzorciumi szerződéses viszonyban kíván részt venni a praxisközösségben, hanem tulajdonosként, folyamatosan gyakorolható döntési joggal kíván részt venni a praxisközösségi működést meghatározó taggyűléseken, ugyanakkor saját praxisának működésébe nem kíván beleszólást engedni, akkor az integrált praxisközösség a legmegfelelőbb forma. A praxisközösségek megalakításának – többek között – az is a célja, hogy létrejöjjön egy olyan szervezet, amelyben nagyértékű eszközök méretgazdaságosan működtethetőek és további szakdolgozók teljes állásban foglalkoztathatóak alacsony fajlagos adminisztrációs költség mellett.
Hamarosan egy konzorciumi együttműködési megállapodás mintát teszünk közzé honlapunkon.
A kollegiális praxisközösségbe bármely háziorvosi szolgálatot működtető szolgáltató önállóan kérheti felvételét egy szolgálat háziorvosával és annak praxisával. A kollegiális praxisközösség területi elven szerveződik, nem lehet kiválasztani, hogy melyikhez kíván csatlakozni. A “szoros” praxisközösséget viszont a területen fekvő további legalább 4 db, a feltételeknek megfelelő, önállóan kiválasztott praxissal, illetve az azt működtető szolgáltatókkal együtt lehet megalakítani.
A kollegiális praxisközösségbe történő felvétel feltétele a konzorciumi együttműködési forma létrehozásának is mivel a Pkr. 2. § (3) bekezdése szerint ilyen praxisközösségek csak a kollegiális praxisközösségen belül hozhatóak létre. A kollegiális praxisközösségbe történő felvételi kérelemmel egy dokumentumban lehet jelezni a későbbi konzorciumi formába belépés szándékát. A konzorciumot csak a kollegiális praxisközösségbe már felvételt nyert praxisokkal lehet létrehozni, a konzorcium nyilvántartásba vételi kérelmet a megalakulást követően a praxisközösségnek külön kell benyújtania a kötelező mellékletekkel. A honlapon hamarosan konzorciumi együttműködési megállapodás mintát teszünk elérhetővé és – a kollegiális praxisközösségi felvételi kérelemhez hasonlóan – elektronikus űrlapot is készítünk.
Hamarosan pályázati felhívás kerül kiírásra a “szoros” praxisközösségek nyilvántartásba vétele érdekében is, amely részletesen tartalmazza a “szoros” praxisközösségek megalakulására, illetve kötelező és lehetséges feladataira vonatkozó előírásokat. A “szoros” praxisközösségből való visszalépés esetén a visszalépést követően csökken az orvosi bértámogatás összege.
2021. február 28-ig a honlapon megadott űrlap kitöltésével, kinyomtatásával, aláírásával és postai úton történő beküldésével arról kell nyilatkozni, hogy a praxis belép a praxisközösségbe, így januárig visszamenőleg megkaphatja az orvosi bértámogatási táblázat középső oszlopa szerinti “80%-os” támogatási összeget. A konzorciumi együttműködési forma létrehozásának feltétele, hogy valamennyi tagja felvételt nyerjen a kollegiális praxisközösségbe, mivel a Pkr. 2. § (3) bekezdése szerint ilyen praxisközösségek csak a kollegiális praxisközösségen belül hozhatóak létre. Ha a megalakult konzorciumi praxisközösség benyújtja hiánytalan nyilvántartásba vételi kérelmét, akkor ezt követően az orvosi bértámogatási táblázat jobb oldali oszlopa szerinti “100%-os” összeg jár az érintett és jogosult praxisközösség tagjainak. A későbbiek során a jelentkezés folyamatos lesz és a bértámogatás az aktuális formához igazodik.
A kollegiális praxisközösségbe a háziorvosi szolgáltatónak kell benyújtania a felvételi kérelmet, amelybe orvosával és annak praxisával csatlakozik.
A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szolgáltató beléphet a praxisközösségbe akkor is, ha nyugdíjas orvost foglalkoztat.
Az önkormányzat által működtetett szolgálatok esetében a praxisközösségbe az önkormányzat kezdeményezheti a belépést egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló háziorvosával.
A praxisközösségekről szóló rendelet hatálya a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosokra, házi gyermekorvosokra és fogorvosokra terjed ki. Az iskola-egészségügyi szolgálatokról más jogszabály rendelkezik. A praxisközösségekbe a hatályos rendelet alapján nem léphetnek be, így nem ehhez kapcsolódóan részesülnek bértámogatásban.
A praxisközösségekről szóló rendelet hatálya kizárólag a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi praxisokra terjed ki, ennélfogva az iskola-egészségügyi ellátást nem érinti, arra nézve más jogszabályok az irányadóak.
A praxisközösségekről szóló rendelet és a bértámogatás lehetősége a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisokra érvényes.
A praxisközösségekről szóló jogszabály a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi praxisokra vonatkozik, ennélfogva az iskolaegészségügyi ellátást nem érinti. A fenti körbe nem tartozó egészségügyi szolgáltatókra más jogszabályok vonatkoznak.
Javasoljuk, hogy mindenképpen lépjen be a kollegiális praxisközösségbe és ha lehetséges, a járáson belüli szomszédos településeken működő praxisokkal társuljon.
Az orvosi bértámogatás praxisonként egy 40 órában foglalkoztatott orvosra terjed ki. A finanszírozás egyéb elemei változatlanok és egyebekben a kollegiális praxisközösségben résztvevő szolgálatokban is lehetséges tartós helyettes alkalmazása.
A praxisközösség működése független a praxist ellátó háziorvos jogállásától és a praxis működési formájától. A praxisközösséghez valamennyi területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi praxissal lehet csatlakozni. Az orvosi és szakdolgozói bértámogatás kifizetésének módja és az arra vonatkozó jogszabályok viszont különböznek a kétféle jogviszonyban – a praxisközösség megalakításának lehetőségétől függetlenül.
A jelenlegi jogszabályi rendelkezések szerint, ha eléri a 20 órát a rendelési idejük, akkor beléphetnek. A feladat-ellátási szerződés, illetve a finanszírozási szerződés módosítása esetén ez is lehetséges. A rendelési idő praxisonként értendő.
Létrejöhet, mint egyesült praxisközösség kérhetik a nyilvántartásba vételüket, ezáltal a megjelölt pályázati lehetőségekkel élhetnek és a vállalásokat teljesíteniük kell. Megjegyezzük, hogy a bértámogatás az önkormányzati intézmények esetében nem a praxisközösségbe való belépéstől függ, mivel esetükben ezt a kérdést az Eszjtv. rendezi.
A konzorciumi megállapodásnak az 53/2021 (II.9.) Korm. rendelet szerinti praxisközösség megalakulására kell irányulnia és ugyanannak a járásnak a praxisaiból kell állnia. A tagok között sem együttes ügyelet, sem egymás helyettesítése nem kötelező a praxisközösségi konzorcium megalakításához. Felnőtt, gyermek és vegyes praxisközösségek egymással köthetnek konzorciumi együttműködési megállapodást.
A praxisközösséghez nem az orvos, hanem a szolgáltató csatlakozik orvosával és annak praxisával. A helyettes orvos a praxis orvosa nevében járhat el és nyújthat szolgáltatást. A praxis működtetéséről a finanszírozási szerződést megkötő szolgáltató továbbra is gondoskodik. A rendelési időre vonatkozó vállalás teljesítése a helyettesített körzetekben is az emelt bértámogatás feltétele. A praxiskezelő, illetve a területi kollegiális szakmai vezető a felvételi kérelemben szereplő vállalások teljesítését ellenőrizheti, és hiányosság esetén határidő megjelölésével felhívja a háziorvosi szolgálatot azok teljesítésére és igazolására. Ha a háziorvosi szolgálat ezt a kijelölt határidővel nem teljesíti, a praxiskezelő a praxisközösségi tagságot megszüntetheti. Ebben az esetben a szoros praxisközösség többi tagja – akik teljesítik a vállalást- azok a bértábla jobb oldali oszlopa helyett a középső oszlopa szerint kapják az orvosi bértámogatást, a vállalást nem teljesítő körzetben pedig csak a bal oldali oszlop szerint jár a támogatás.
Távolmaradás – kilépés (10)
Igen, lehetséges. Aki nem csatlakozik (nem akar, nem tud, nem vette észre a lehetőséget stb.), az tájékoztató bal oldali oszlopában foglaltak (praxisközösségen kívül maradó háziorvosok, fogorvosokra vonatkozó rész) szerint kapja meg a támogatást. Tájékoztató elérhető ezen a címen: oali.aeek.hu/praxiskozosseg
Amennyiben praxisközösségben nem kíván részt venni, erről külön nyilatkozatot nem kell tenni a praxiskezelő felé.
A kollegiális „laza” praxisközösség esetében a praxisközösségből a Praxiskezelőnek tett nyilatkozattal léphet ki, a kilépést követő hónaptól a tájékoztatóban szereplő orvosi bértámogatás mértéke a középső oszlop helyett a bal oldali oszlopnak megfelelő lesz, a vállalásokat pedig a továbbiakban nem kell teljesíteni.
Aki nem csatlakozik (nem akar, nem tud, nem vette észre a lehetőséget stb.), az a rendeletben szereplő melléklet bal oldali oszlopa szerint kapja meg a támogatást, tehát kevesebb bértámogatást kapnak, mint azok, akik vállalják a praxisközösséghez történő csatlakozást és vele együtt az ott felsorolt elvárások teljesítését. A praxisközösség egyik formájához sem kötelező a csatlakozás, működhet tovább a jelenlegi módon emelt finanszírozással, hiszen a praxisközösségen kívül maradó háziorvosok esetében is jár (kisebb) bértámogatás. A praxisát és a praxisjogát a változás nem érinti.
A praxisjog személyhez kötött vagyoni értékű jog, ennélfogva átmenetileg sem lehet másé, csak és kizárólag a feltételeknek megfelelő természetes személyé. A csatlakozás feltételei a jogszabályban megtalálhatók és a honlapunkon részletesen ismertetésre kerülnek itt: oali.aeek.hu/praxiskozosseg
Nem szükséges feltétlenül a szorosabb praxisközösség (egyesült, integrált praxisközösség vagy praxisközösségi konzorcium) megszervezése. Akik a kollegiális praxisközösséghez csatlakoznak, tehát akik a területi kollegiális szakmai vezető illetékességi területén vállalják a “laza” praxisközösséghez történő csatlakozást, ezzel együtt a jogszabályban felsorolt elvárások teljesítését, azok a tájékoztatóban található táblázat középső oszlopában olvasható bértámogatáshoz jutnak. [ld. Pkr. 2 §. (2) bekezdése].
Aki nem csatlakozik praxisközösséghez, a táblázat ennek megfelelő bal oszlopa szerinti kisebb (“30%-os”) bértámogatásra lesz jogosult.
A kollegiális praxisközösség esetében a praxisközösségekről szóló 53/2021 (II.9.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a praxiskezelőnek van lehetősége a praxisközösségi tagság megszűntetésére a jogszabályokban meghatározott, illetve azokból következő okok esetén. A praxiskezelő, illetve a területi kollegiális szakmai vezető a felvételi kérelemben szereplő vállalások teljesítését ellenőrizheti, és hiányosság esetén határidő megjelölésével felhívja a háziorvosi szolgálatot a azok teljesítésére és igazolására. Ha a háziorvosi szolgálat ezt a kijelölt határidővel nem teljesíti, a praxiskezelő a praxisközösségi tagságot megszüntetheti. A “szoros” praxisközösségek/praxisközösségi konzorcium esetében a tag kizárásának lehetőségét praxisközösséget/praxisközösségi konzorciumot létrehozó alapító dokumentumok, illetőleg a működési formára vonatkozó jogszabályok is szabályozhatják, és a tagot akár a többiek is kizárhatják soraikból.
A kollegiális praxisközösségbe való felvételi (vagy kilépési) kérelem ügyintézése az általános közigazgatási határidővel történik. A “szoros” praxisközösségek esetében a megalakulás időpontját a felek (a praxisközösségi tagok) határozzák meg, a nyilvántartásba vétel ügyintézése az általános közigazgatási határidővel történik. A praxisközösség alapító dokumentumainak hatályba lépése szükséges a nyilvántartásba vételhez.
Területek (11)
A rendeletben foglaltak hatálya alól a praxiskezelő nem adhat felmentést. A praxisközösségi konzorciumhoz tartozó praxisok telephelyeinek ugyanabban a járásban kell lenniük.
A “szoros” praxisközösség esetén a praxisok telephelyeinek ugyanabban a járásban ÉS ugyanabban a kollegiális praxisközösségen belül kell lenniük. Számos megkeresés érkezett a megyei jogú városi járások feldarabolt kollegiális területeinek megszüntetése érdekében. Az ügyben intézkedtünk, a körzeteket összevontuk, a beosztás honlapunkon elérhető. Jelenleg minden járás minden praxisa ugyanabba a kollegiális praxisközösségbe jelentkezhet.
A “szoros” praxisközösségeket egy járáson belüli fő rendelői telephellyel rendelkező, legalább 5 praxisból lehet létrehozni, de nem kell azonos szakmába tartozniuk.
A praxisközösségi konzorciumhoz tartozó praxisok elsődleges rendelőinek (telephelyeinek) ugyanabban a járásban kell lenniük.
A praxisközösségi konzorciumhoz tartozó praxisok telephelyeinek ugyanabban a járásban kell lenniük.
A “szoros” praxisközösségeket egy járáson belül lehet létrehozni, amennyiben a nagyvárossal azonos járásba tartozik az említett szomszédos falusi praxis, akkor a konzorciumban közösen is részt vehetnek.
Ők a kollegiális praxisközösséghez tudnak csatlakozni a praxiskezelőhöz benyújtott felvételi kérelemmel, ezáltal a tájékoztatóban szereplő táblázat középső oszlopában olvasható bértámogatáshoz jutnak [ld. a Pkr. 2 §. (2) bekezdése].
A területi kollegiális szakmai vezetők megválasztása nem feltétele egyik praxisközösségbe történő belépésnek sem.
Számos megkeresés érkezett a megyei jogú városok szétdarabolásának megszüntetése érdekében. Az ügyben intézkedtünk, a körzeteket összevontuk. Így egy településen egy telephelyen, vagy azonos településen egymással szomszédos egészségügyi alapellátási körzetekben lehet létrehozni szoros praxisközösséget.
Űrlap kitöltésével kapcsolatos kérdések (1)
A praxisközösségekről szóló 53/2021. ( II.9.) Kormányrendelet hatálya a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosokra, házi gyermekorvosokra és fogorvosokra terjed ki.
A hatályos rendelet alapján a szakellátók a kollegiális (laza) praxisközösségekbe jelenleg nem léphetnek be, ezért az ide történő regisztráció technikailag sem lehetséges számukra.
Vállalások (5)
A prevenciós rendelésen a háziorvos elsősorban a behívott és előjegyzett páciensei számára egészségi állapotfelmérést, védőoltást, szűrést, krónikus beteg gondozást és egészségtanácsadást végez. A prevenciós rendelés a háziorvosi tevékenység körébe jelenleg is tartozó preventív feladatok elvégzésére szánt dedikált rendelési idő megteremtését jelenti. A rendelés szakmai tartalmát a helyi igényeknek megfelelően a háziorvos határozhatja meg, amelyhez később szakmai ajánlást adunk közre, illetve a rendelésen zajlott tevékenységről statisztikai adatokat, információkat kérhetünk.
A háziorvosi ellátás nem tévesztendő össze egy másik, szintén alapellátási feladattal, az iskolaegészségügyi ellátással. A rendelési idő minimuma a napi legalább 2, heti minimum 15 óra. Sok helyen már jelenleg is ennél hosszabb rendelési idővel dolgoznak a háziorvosok. Az iskolaegészségügyi ellátás nem értendő bele a legalább 20 óra rendelési időbe és a legalább 4 óra prevenciós rendelésbe, mivel nem a háziorvosi tevékenység keretében történik.
A kollegiális praxisközösségbe az egyes szolgáltatók a többiektől függetlenül, önállóan jelentkezhetnek, ha vállalják a praxisközösségekről szóló 53/2021. (II. 9.) Korm. rendelet 3. §-ában foglaltak teljesítését felvételi kérelmükben.
Hamarosan pályázati felhívás kerül kiírásra a “szoros” praxisközösségek nyilvántartásba vétel érdekében, amely részletesen tartalmazza az ilyen praxisközösségek megalakulására, illetve kötelező és lehetséges feladataira vonatkozó előírásokat.
Az alább feltett kérdésére tájékoztatom, hogy a praxisközösségekről szóló 53/2021. (II.9.) Kormányrendelet (Pkr.) hatálya a praxisjog alapján háziorvosi szolgálat keretében végzett feladatellátásra terjed ki. A háziorvosi szolgálat keretében praxisjog alapján végzett tevékenységen kívüli bármely más – ideértve pl: az iskola egészségügyben, ügyeleti szolgálatban, foglalkozás egészségügyben végzett – orvosi feladat ellátás ideje a Pkr.-ben meghatározott legalább 20 óra rendelési időbe és az abba beletartozó legalább 4 óra prevenciós rendelés időbe nem számítható be.
VISSZA